Agydaganat Budapest

Agydaganatok

Az agydaganatok lehetnek jó- vagy rosszindulatúak.

Az idegsebészeti/neuro-onkológiai ellátást igénylő agydaganatos betegek számát Magyarországon évi 3000-5000-re becsüljük.

Az agykoponyán belül lévő daganatok két fő csoportba oszthatók: az agy különböző területeiről kiinduló, úgynevezett primer agydaganatokra, illetve az agyban kialakuló áttétekre. Az utóbbi előfordulása jóval gyakoribb.

Agydaganatok

Tüdődaganatok (40-50%), melanoma malignum (5-25%) és emlő cc. (15-25%) a leggyakoribb agyi áttét források.

A primer agydaganatok előfordulási gyakorisága két korcsoportban magasabb az átlagnál (8 év alatt és a 70 év felett). A 70 évesnél idősebbek esetében az össznépességre vonatkozóan 8,2-ről 20-ra emelkedik az agydaganatok 100 000 főre eső gyakorisága.

A primer agydaganatokat csoportosíthatjuk aszerint, hogy milyen szövetben alakultak ki. Leggyakrabban különböző gliasejtekből indulnak ki, amelyek az agy támasztósejtjei. Ezt a tumortípust gliomának (45%) nevezzük, ide tartoznak például az astrocytomák, oligodenrogliomák, glioblastomák. Ependymomának nevezik az agykamrák belső hártyájából eredő tumorokat. Továbbá vannak tumorok, melyek az agyhártyából indulnak ki, ezek a meningeomák (30%).

Ritkábban fordulnak elő az agyalapi mirigy daganatai (hipofízis tumor, 7-8%) vagy idegrostokból kiinduló daganatok (neurinoma, 7-8%). A központi idegrendszeri lymphoma ritka betegség (3%).

A leggyakoribb gyermekkori agydaganat a medulloblastoma és pilocytás astrocytoma.

Az agydaganatok a zárt koponyában növekednek, térfoglaló hatásúak. Lokális kompressziót és gyakran generalizált koponyaűri nyomásemelkedést okozhatnak.

A jóindulatú agydaganatok általában lassan nőnek, és jól meghatározott határokkal rendelkeznek. Tünetet a környező agyszövet nyomása által okoznak (pl. meningeoma).

A rosszindulatú agydaganatok agresszívebben növekedhetnek. Gyakran infiltrálják a környező agyszövetet, olykor átterjedhetnek a központi idegrendszer egyéb területeire. A rosszindulatú agydaganatok agresszivitás szintjét a szövettani vizsgálat dönti el.

Az agydaganatok gyakori tünetei közé tartozik a fejfájás, epilepsziás görcsrohamok, látás- vagy hallásváltozások, beszéd- vagy nyelvértési nehézségek, a koordináció elvesztése, valamint a személyiség vagy a viselkedés megváltozása. A pontos tünetek a daganat helyétől és méretétől függenek.

A diagnózis képalkotó vizsgálatok, például MRI vagy CT-vizsgálatok kombinációját foglalja magában. A pontos differenciáláshoz szükséges lehet mintavételre a daganat típusának pontos meghatározásához.

Az agydaganatok kezelése számos tényezőtől függ, beleértve a daganat típusát, méretét és elhelyezkedését, valamint a beteg általános egészségi állapotát. A kezelési lehetőségek magukban foglalhatják a daganat eltávolítását célzó műtétet, sugárterápiát, kemoterápiát, személyre szabott biológiai terápiáját.

Az agydaganatok jelentős hatással lehetnek az egyén fizikai és kognitív funkcióira, valamint általános életminőségére. A hosszú távú eredmények nagymértékben változnak olyan tényezők függvényében, mint a tumor típusa, stádiuma és a kezelésre adott válasz.

A rendszeres utógondozás elengedhetetlen a daganat progressziójának nyomon követéséhez és az esetleges mellékhatások vagy szövődmények kezeléséhez.

Forrás:
Greenberg, M: Handbook of Neurosurgery, 2021.
Prof. Banczerowski- Dr. Vajda., Az idegsebészet alapjai, Medicina Kiadó, 2021.

Ha kérdése lenne, akkor bátran keressen elérhetőségeim egyikén, vagy kérjen időpontot most!

Cím

1119 Budapest, Újházy utca 12.